A Bodrogkeresztúri Bányaüzem titkai: a riolittufa gyártás története

Kik vagyunk?

Ismerd meg Podráczki Károlyt, cégünk agrárértékesítőjét és Mikulák Sándort, a Bodrogkeresztúri Bányaüzem vezetőjét. Az interjú a MezőHír-2021/06. lapszámában jelent meg. (Fotók: Nagy Balázs)

A bányaüzem, ahol beszélgetünk, elsőre nem a mezőgazdaságot juttatja eszünkbe, mégis komolyan kapcsolódik az ágazathoz. Az ön személyes szakmai múltja mennyire kötődik az agráriumhoz?

Mivel édesapámnak még a mai napig is van 3-4 hektárnyi gyümölcsöse, ahová már gyerekkoromban is sokszor kijártunk dolgozni, a mezőgazdaság alapvetően mindig is közel állt hozzám. Így a középiskola után az akkor még a gödöllői egyetemhez kapcsolódó Nyíregyházi Főiskolára jelentkeztem, ahol agrármérnöki diplomát szereztem, 2000-ben. Mivel a sorkatonai szolgálat akkor még kötelező volt, ki kellett hagynom egy évet, de utána folytattam a tanulmányaimat, és a Debreceni Agrártudományi Egyetemen a környezetgazdálkodási és környezetvédelmi szakmérnöki szakot végeztem el.

A Bodrogkeresztúri Bányaüzem története

Magáról a vállalat tevékenységéről is ejtsünk pár szót! Ebben kérjük kollégája, Mikulák Sándor segítségét!

Mikulák Sándor: a cég jogelődje, az Észak-magyarországi Kőbánya Vállalat 1991. május 29-én Colas Északkő Bányászati Kft. néven csatlakozott a Colas csoporthoz, amely egy francia cég. A közel 200 fős Colas Északkő bányái Észak-Magyarországon, a Dunakanyartól a Tokaj-hegységig húzódnak. A kőbányászat és feldolgozás terén az élen járunk, és elsősorban andezit zúzottkő termékeket gyártunk az építőipar számára. Egyedül itt, Bodrogkeresztúron található riolittufa, a többi bányában az andezit kitermelése folyik. A bánya érdekessége, hogy még az 1800-as években indult itt a kitermelés, először hasított kő formájában, pincék, lakások, templomok építésére. Azt is fontos megjegyezni, hogy a tokaji aszú a riolittufa-pincékben lesz a legfinomabb! A pince mikroklímáját a kőzet nagyon kedvezően befolyásolja.

A riolittufa meghódítja a mezőgazdaságot

A mezőgazdasági területre visszatérve, fejtsük ki bővebben a riolittufa használatában rejlő lehetőségeket!

PK: kezdjük egy kis történeti áttekintéssel! 1986-ban az Észak-magyarországi Kőbánya Vállalat megbízást adott a Debreceni Agrártudományi Egyetemnek (DATE) a riolittufa mezőgazdasági felhasználásának kutatására. Ezt legnagyobb részben Dr. Köhler Mihály egyetemi tanár végezte, mint felelős főmunkatárs, aki országos szaktekintélye a témának. Az intézet tizenkét kutatóintézettel és több nagy- és kisüzemmel együttműködve végzett kísérleteinek eredményei alapján a riolittufa 1993-ban a Földművelésügyi Minisztériumtól engedélyt kapott üveg és fólia alatti hajtatáshoz, szántóföldi és kertészeti kultúrákhoz, ültetvényekhez, gyepekhez, szőlő- és faiskolákhoz, továbbá termesztőközegekhez történő alkalmazására. A DATE mellett 2011-ben Dr. Szabó Béla PhD, a Nyíregyházi Főiskola Agrártudományi Tanszék adjunktusának vezetésével is folytak kutatások, ők beszámolójukban összefoglalták a riolittufa kukoricára, meggyre és energiafűzre gyakorolt jótékony hatását.

Az általunk biztosított riolittufa-őrlemény egy olyan kőportrágya, amelynek jelentős a nyomelem- és a ritkaelem-tartalma. Kalcium, magnézium, mangán, vas, réz, cink – ez mind fellelhető a riolittufában, és ezek elengedhetetlenek a növények számára. Ioncserélő képessége révén alkalmas a talaj kémhatásának semleges tartományban való stabilizálására. A savanyú, szikes vagy homoktalajokon vehetik a termelők nagy hasznát, ahol az ioncserélő képességet, nyomelem-ellátottságot javítja. Másodlagos szikesedést nem okoz, még magas dózisok esetén sem.

A riolittufa hatásának három fő része van:

1. Hat magára a talajszerkezetre, mivel fizikai tulajdonságai miatt morzsalékos talajszerkezetet biztosít, amely pozitív hatással van a talajok biológiai életére.
2. Emellett hat a vízháztartásra és magára a növényre is.
3. Mind kötött, mind homoktalajokon is jól alkalmazható, mert a kötötteket lazítja, csökkenti a deflációt, eróziót, a laza talajokat pedig kicsit kötöttebbé teszi.

Gyakorlati tapasztalataink szerint alkalmazásával a vegetációra gyakorolt produktív hatás eredményeként hozamnövekedéssel számolhatunk, miközben dinamikusan támogatja a talaj és a növény vízgazdálkodását, a térfogattömegéhez viszonyított jelentős vízlekötési képességéből következően. Adszorpciós képessége miatt csökkenti a talaj toxicitását, leköti a káros gombákat és baktériumokat. Fontos, hogy nem csak egyszeri eredményekről van szó, talajvizsgálatokra alapozva látjuk, hogy megfelelő dózis és intenzitás esetén 5-8 év tartamhatással is számolhatunk.

Régen még volt elegendő felhasználható szerves trágya, ma már sajnos kevesen tudják ezt a technológiájukba beépíteni. Emellett az is fontos, hogy az érett szerves trágya hasznos, de ha valaki külön kezelés nélkül ezt azonnal a talajba juttatja, sokszor több kárt tesz, mint hasznot, a trágya savas kémhatása miatt. Ezért hangsúlyozom az okszerű gazdálkodás fontosságát! Nagyon jó tapasztalatok vannak a szerves trágya kezelésében elért eredmények tekintetében is, hisz segíti annak érlelését, emellett a benne lévő nyomelemek, makro- és mikroelemek később a talajt is javítják.

Milyen szemcseméretben forgalmazzák, hogyan lehet kijuttatni?

PK: a 0/12-es méretet hívjuk mi kőportrágyának, a 0/5-ös a következő, valamint az 5/12-es, amit dekorációs célra is lehet használni. A kijuttatásra két lehetőség van: a legjobb a röpítőtárcsás műtrágyaszóró használata, illetve szerves trágyával összekeverve, szervestrágyaszóróval. Ezt 25–30 cm mélységig kell a talajba keverni. A szükséges dózisokat mindenképp érdemes talajvizsgálati jegyzőkönyvek alapján megállapítani. Egyébként homoktalajokon 3 kg/m2, vályogtalajon 1 kg/m2, agyagtalajokon 2 kg/m2 az alapdózisa, ez a mért pH, humusztartalom, Na-tartalom stb. alapján változhat. A kijuttatást az őszi vagy tavaszi talajmunkák során érdemes végezni, és a következő évben már érezhető lesz a hatása. Például a kukoricában végzett kísérletekben 5–10%-os termésnövekedést értünk el a riolittufa használatával, és szemnedvességben 1%-os csökkenést produkált a termék. Ismerd meg, hogy adott minőségű talajon milyen dózis ajánlott.

Mennyire ismerik egyébként a gazdák ezt az anyagot, a benne rejlő lehetőségeket?

Bár megvan a NÉBIH-engedély és a Biokultúra Egyesület ajánlása, még sokat kell dolgoznunk ezen a téren. A gazdák egymásnak is átadják jó tapasztalataikat. Vannak, akik kontrollterületeket alakítottak ki, de az eredmények láttán, már a teljes gazdaságban alkalmazzák a riolittufát.

A Bodrogkeresztúri Riolittufa használata hosszú távon fenntartható választás, hiszen javítja a talaj minőségét anélkül, hogy károsítaná a környezetet.