Kertészeti, Mezőgazdasági, Riolittufa, Uncategorized, Zöldtető és parképítés

A Bodrogkeresztúri Riolittufa múltja, jelene és jövője

Ismerd meg Podráczki Károlyt, cégünk agrárértékesítőjét és Mikulák Sándort, a bodrogkeresztúri riolittufa-bányaüzem vezetőjét. Az interjú a MezőHír-2021/06. lapszámában jelent meg.

A bányaüzem, ahol beszélgetünk, elsőre nem a mezőgazdaságot juttatja eszünkbe, mégis komolyan kapcsolódik az ágazathoz. Az ön személyes szakmai múltja mennyire kötődik az agráriumhoz?

Mivel édesapámnak még a mai napig is van 3-4 hektárnyi gyümölcsöse, ahová már gyerekkoromban is sokszor kijártunk dolgozni, a mezőgazdaság alapvetően mindig is közel állt hozzám. Így a középiskola után az akkor még a gödöllői egyetemhez kapcsolódó Nyíregyházi Főiskolára jelentkeztem, ahol agrármérnöki diplomát szereztem, 2000-ben. Mivel a sorkatonai szolgálat akkor még kötelező volt, ki kellett hagynom egy évet, de utána folytattam a tanulmányaimat, és a Debreceni Agrártudományi Egyetemen a környezetgazdálkodási és környezetvédelmi szakmérnöki szakot végeztem el.

A munkaerőpiacon ettől függetlenül először nem agráros területen helyezkedtem el, értékesítőként, majd a fiatal gazda programban öt éven keresztül egy félhektáros fóliasátorban termesztettem elsősorban paprikát, de még csemegekukoricát is. Sajnos egy idő után engem is elért az a kihívás, hogy a borzasztóan kézimunka-igényes ágazatban nem találtam megfelelő, megfizethető munkaerőt. Ezzel sokan szembesültünk… Csak egy kis adalék a nehézség jobb megértéshez: iszonyúan felemelkedtek a munkabérek; 2016-ban kb. 500 forintos órabérrel számolhattunk, ami rövid időn belül 1 500 forintra emelkedett fel. Emellett csak akkor lehet igazán jól és biztonságosan termelni, ha van egy korszerű termesztőberendezés, amivel az egyre durvább időjárási anomáliákat is lehet kezelni – májusi hó, februári 25 oC fok–, és tudni kell öntözni. Öt év után számot vetettem a lehetőségekkel, és abbahagytam. A terület még megvan, termesztés nem folyik rajta, pihentetem.

Hogy került célkeresztbe a Colas Északkő Kft.?

Mindenképp maradni szerettem volna a mezőgazdaságban, a növénytermesztési területen, és szerettem volna valamilyen módon a környezetvédelemhez is kapcsolódni. Látható, hogy okszerű, tervezett, tudatos gazdálkodás nélkül a vállalkozások nem fognak hatékonyan működni. Fontos, hogy tisztában legyünk a forgatás nélküli talajművelés előnyeivel, a természetes anyagok felhasználását helyezzük előtérbe – ez utóbbi különösen fontos számomra, és itt volt kapcsolódási pont a Colas Északkő Kft. ajánlata és az én elképzeléseim között. Környezetvédelmi szakmérnökként tudom, hogy a riolittufa például a biotermesztésben is egy szuper anyag. Akkor jó egy üzletkötő, ha az általa forgalmazott termékben 100%-ig megbízik, hitelesen tudja képviselni – én kereskedőnek jöttem a céghez, így ez a szempont azonnal teljesült!

A tokaji aszú minőségére is pozitív hatással van

Magáról a vállalat tevékenységéről is ejtsünk pár szót! Ebben kérjük kollégája, Mikulák Sándor segítségét!

Mikulák Sándor: a cég jogelődje, az Észak-magyarországi Kőbánya Vállalat 1991. május 29-én Colas Északkő Bányászati Kft. néven csatlakozott a Colas csoporthoz, amely egy francia cég. A közel 200 fős Colas Északkő bányái Észak-Magyarországon, a Dunakanyartól a Tokaj-hegységig húzódnak. A kőbányászat és feldolgozás terén az élen járunk, és elsősorban andezit zúzottkő termékeket gyártunk az építőipar számára. Egyedül itt, Bodrogkeresztúron található riolittufa, a többi bányában az andezit kitermelése folyik. A bánya érdekessége, hogy még az 1800-as években indult itt a kitermelés, először hasított kő formájában, pincék, lakások, templomok építésére. Azt is fontos megjegyezni, hogy a tokaji aszú a riolittufa-pincékben lesz a legfinomabb! A pince mikroklímáját a kőzet nagyon kedvezően befolyásolja.

Gépesítés terén értelemszerűen komoly korszerűsítésre volt lehetőség a Colas-felvásárlás után, de az SZMD 86os kőzúzó gépünk még jóval a rendszerváltás előttről, 1967-ből származik, igazi, bombabiztos technológia. Évente jószerével csak a verőléceket kell kicserélni rajta. A bánya itt három részre van osztva, 30 méteres falakkal. Amikor egy-egy szakaszt speciális művelettel lerobbantunk, a köveket homlokrakodóval teherautókra rakjuk, amelyek idehozzák a feldolgozóhoz. Egy batározógép átüti a kaliberrácsokon a köveket, hogy az említett kőtörő gép fogadni tudja azokat. 0–100 mm-es tartományban zúzza a gép a köveket, ezt a folyamatot az osztályozás követi. A 0–12 mm-es méretű anyagot külön kezeljük, a nagyobb visszakerül majd a zúzóba. A többi, andezites bányában már új, automatizált rendszerek működnek.

Biotermesztésben is használható

A mezőgazdasági területre visszatérve, fejtsük ki bővebben a riolittufa használatában rejlő lehetőségeket!

PK: kezdjük egy kis történeti áttekintéssel! 1986-ban az Észak-magyarországi Kőbánya Vállalat megbízást adott a Debreceni Agrártudományi Egyetemnek (DATE) a riolittufa mezőgazdasági felhasználásának kutatására. Ezt legnagyobb részben Dr. Köhler Mihály egyetemi tanár végezte, mint felelős főmunkatárs, aki országos szaktekintélye a témának. Az intézet tizenkét kutatóintézettel és több nagy- és kisüzemmel együttműködve végzett kísérleteinek eredményei alapján a riolittufa 1993-ban a Földművelésügyi Minisztériumtól engedélyt kapott üveg és fólia alatti hajtatáshoz, szántóföldi és kertészeti kultúrákhoz, ültetvényekhez, gyepekhez, szőlő- és faiskolákhoz, továbbá termesztőközegekhez történő alkalmazására. A DATE mellett 2011-ben Dr. Szabó Béla PhD, a Nyíregyházi Főiskola Agrártudományi Tanszék adjunktusának vezetésével is folytak kutatások, ők beszámolójukban összefoglalták a riolittufa kukoricára, meggyre és energiafűzre gyakorolt jótékony hatását.

Az általunk biztosított riolittufa-őrlemény egy olyan kőportrágya, amelynek jelentős a nyomelem- és a ritkaelem-tartalma. Kalcium, magnézium, mangán, vas, réz, cink – ez mind fellelhető a riolittufában, és ezek elengedhetetlenek a növények számára. Ioncserélő képessége révén alkalmas a talaj kémhatásának semleges tartományban való stabilizálására. A savanyú, szikes vagy homoktalajokon vehetik a termelők nagy hasznát, ahol az ioncserélő képességet, nyomelem-ellátottságot javítja. Másodlagos szikesedést nem okoz, még magas dózisok esetén sem.

Hatásának három fő része van:

  1. Hat magára a talajszerkezetre, mivel fizikai tulajdonságai miatt morzsalékos talajszerkezetet biztosít, amely pozitív hatással van a talajok biológiai életére.
  2. Emellett hat a vízháztartásra és magára a növényre is.
  3. Mind kötött, mind homoktalajokon is jól alkalmazható, mert a kötötteket lazítja, csökkenti a deflációt, eróziót, a laza talajokat pedig kicsit kötöttebbé teszi.

Gyakorlati tapasztalataink szerint alkalmazásával a vegetációra gyakorolt produktív hatás eredményeként hozamnövekedéssel számolhatunk, miközben dinamikusan támogatja a talaj és a növény vízgazdálkodását, a térfogattömegéhez viszonyított jelentős vízlekötési képességéből következően. Adszorpciós képessége miatt csökkenti a talaj toxicitását, leköti a káros gombákat és baktériumokat. Fontos, hogy nem csak egyszeri eredményekről van szó, talajvizsgálatokra alapozva látjuk, hogy megfelelő dózis és intenzitás esetén 5-8 év tartamhatással is számolhatunk.

Régen még volt elegendő felhasználható szerves trágya, ma már sajnos kevesen tudják ezt a technológiájukba beépíteni. Emellett az is fontos, hogy az érett szerves trágya hasznos, de ha valaki külön kezelés nélkül ezt azonnal a talajba juttatja, sokszor több kárt tesz, mint hasznot, a trágya savas kémhatása miatt. Ezért hangsúlyozom az okszerű gazdálkodás fontosságát! Nagyon jó tapasztalatok vannak a szerves trágya kezelésében elért eredmények tekintetében is, hisz segíti annak érlelését, emellett a benne lévő nyomelemek, makro- és mikroelemek később a talajt is javítják.

Talajvizsgálati jegyzőkönyvek alapján

Milyen szemcseméretben forgalmazzák, hogyan lehet kijuttatni?

PK: a 0/12-es méretet hívjuk mi kőportrágyának, a 0/5-ös a következő, valamint az 5/12-es, amit dekorációs célra is lehet használni. A kijuttatásra két lehetőség van: a legjobb a röpítőtárcsás műtrágyaszóró használata, illetve szerves trágyával összekeverve, szervestrágyaszóróval. Ezt 25–30 cm mélységig kell a talajba keverni. A szükséges dózisokat mindenképp érdemes talajvizsgálati jegyzőkönyvek alapján megállapítani. Egyébként homoktalajokon 3 kg/m2, vályogtalajon 1 kg/m2, agyagtalajokon 2 kg/m2 az alapdózisa, ez a mért pH, humusztartalom, Na-tartalom stb. alapján változhat. A kijuttatást az őszi vagy tavaszi talajmunkák során érdemes végezni, és a következő évben már érezhető lesz a hatása. Például a kukoricában végzett kísérletekben 5–10%-os termésnövekedést értünk el a riolittufa használatával, és szemnedvességben 1%-os csökkenést produkált a termék. Ismerd meg, hogy adott minőségű talajon milyen dózis ajánlott.

Mennyire ismerik egyébként a gazdák ezt az anyagot, a benne rejlő lehetőségeket?

Bár megvan a NÉBIH-engedély és a Biokultúra Egyesület ajánlása, még sokat kell dolgoznunk ezen a téren. A gazdák egymásnak is átadják jó tapasztalataikat. Vannak, akik kontrollterületeket alakítottak ki, de az eredmények láttán, már a teljes gazdaságban alkalmazzák a riolittufát.