Dr. Szabó Béla, a Nyíregyházi Főiskola – Agrártudományi és Környezetgazdálkodási Intézeti Tanszék főiskolai adjunktusának vezetésével 2011-ben és 2012-ben Nyírgyulajon végeztek el kisparcellás kísérleteket hibrid kukorica (PR37K85) hajtatásával. Mivel a helyes mezőgazdasági gyakorlat szerint kukoricát csak két évben szabad egymás után termeszteni, így a 2013-as évben üzemi kísérletet állítottak be a Nyíregyházi Főiskola Tangazdaságában, Nyírtelken, azonos fajjal.
Nyírgyulaj 0223/5 hrsz-ú talajminták vizsgálati eredményei (0-30 cm)
A 2011-es vizsgálati adatokból jól látszik, hogy az „A” és a „D” jelű minták tápanyag-ellátottság szempontjából lényegesen különböznek egymástól.
Az „A” jelű területet reprezentáló minta nitrogén és magnézium ellátottsága gyenge. A „D” jelű minta nitrogén és magnézium ellátottsága igen gyenge, kálium és cink ellátottsága gyenge. Kalcium pótlása feltétlenül indokolt.
A talajmintavételt követően áprilisban 3 kg/m2 dózisban juttattunk ki Bodrogkeresztúri Riolittufát, és az aktuális valamint a következő évben, 2012-ben vizsgáltuk az eredményeket.
A kukoricatermesztés technológiája mindkét évben megfelelt a mai intenzív termesztéstechnológiának, így szignifikáns eredményekre lehetett számítani a kontroll területekhez képest.
A parcellákból kijelölt középső területek betakarítása után megállapítható, hogy az egyedszámban jelentős eltérést nem tapasztaltunk.
A területi méretek ismeretében a betakarított növényszám átlagos 50-55.000 növény/ha-os egyedszámnak felel meg.
A száraz időjárás ellenére a jobb tápanyag és vízgazdálkodású homoktalajon (A) az átlagterméseket meghaladó kukoricamennyiséget takarítottak be.
A riolittufa vízgazdálkodást javító, és káliumtartalmat növelő hatása 0,75 t/ha-os termésmennyiség növekedést eredményezett.
A riolittufás kezelés az alacsonyabb tápanyagtartalmú gyengébb minőségű talajon (D) annak ellenére is jelentős több mint 2 t/ha-os termésnövekedést eredményezett, hogy a tápanyagellátás a műtrágyázásnak köszönhetően bőséges volt.
A termésnövekedés visszavezethető lenne arra, hogy egy gyenge kálium ellátottságú talajon a műtrágyával kijuttatott 30 kg kálium hatóanyag mellett a riolittufával 60 kg hatóanyaggal növeltük ezt a mennyiséget.
Mivel a riolittufa káliumtartalma lassan táródik fel és 60 kg/ha kálium hatóanyag nem indokol 2 t/ha-os termésnövekedést. A 2011-es év nyara és ősze rendkívül száraz volt, így minden olyan tényező amely a talaj vízgazdálkodását javította jelentősen növelte a termésmennyiséget.
2012-ben a száraz időjárás ellenére a jobb tápanyag és vízgazdálkodású homoktalajon az átlagterméseket meghaladó kukoricamennyiséget takarítottak be. A teljes terület a betakarítás után 4,4 t/ha-os terméseredménnyel zárt.
A riolittufa vízgazdálkodást javító és káliumtartalmat növelő hatása 2012-ben több mint 1 t/ha-os termésmennyiség növekedést eredményezett.
2013-ban a vizsgálat helyszíne a Nyíregyházi Főiskola Tangazdasága volt. A kísérleteket a Nyírtelek 0156/1-es helyrajzi számú táblán állítottuk be, mely talajvizsgálatából látszik, hogy a talaj mikroelemei közül a cinken kívül a mangánt, a rezet és a vasat minden féle képen pótolni kell, mert ezek csak kielégítő mennyiségben vannak jelen. Kalcium pótlása feltétlenül indokolt.
A kukorica elővetemény szármaradványait szárzúztuk, majd a területet 30 cm mélyen szántottuk. A csapadékos kora tavaszi időjárás miatt a szántást csak május elején közvetlenül a műtrágya és a termésnövelő anyagok kiszórása után munkáltuk el. A tápanyag visszapótlást a talaj növények által felvehető tápanyagtartalmának ismeretében csak nitrogén és foszfor tápelemek kijuttatására alapoztuk.
A termésnövelő anyagokból az alábbi kezeléseket állítottuk be:
30 t/ha riolittufa
Az 1200 méter hosszú tábla teljes hosszában beállítottuk a kezeléseket. A riolittufát 6 méter széles csíkban juttattuk ki. A kijuttatáshoz RCW-3-as röpítőtárcsás vontatott műtrágyaszórót használtunk. A kijuttatás után az anyagot kombinátorral a magágykészítéssel egy menetben dolgoztuk be.