Kertészeti, Mezőgazdasági, Riolittufa

A riolittufa fizikai, kémiai és biológiai szerepe a talajjavításban

A vulkáni tevékenység során a riolittufák hulló hamuként a felszínen rakódtak le a Zempléni magas vonulatokon, és hazánkban még számos helyen. Kezdetben ezt a lazaszerkezetű ásványt az építő és a kerámiaipar használta. Emellett, ahol fellelhető és szőlőtermelés van, ott boros pincéket vájtak a tufákba. A Debreceni Agrártudományi Egyetem (ma Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma) Termelésfejlesztési Intézetében 1986-ban több kutatóintézettel, mezőgazdasági nagyüzemekkel és magántermelőkkel együttműködve kezdte meg Dr. Köhler Mihály a riolittufa alkalmazásának kísérleteit. Ismerd meg a riolittufa terméshozamra, termékminőségre és a talaj fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságaira gyakorolt kedvező hatását.

A kísérletek igazolták a riolittufa őrlemény

  • terméshozamra,
  • termékminőségre és
  • a talaj fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságaira gyakorolt

kedvező hatását.

Az őrlemény palántaneveléshez, üveg és fólia alatti hajtatáshoz, szántóföldi és kertészeti kultúrákhoz, gyepekhez, szőlő- faiskolákhoz és termesztőközegekhez felhasználásra is engedélyezve van.

Kijuttatandó mennyiség meghatározása

Az őrlemény szemcsemérete 0,5 mm vagy 0-12 mm a kijuttatandó mennyiséget a talajok fizikai kategóriája szerint határozzuk meg:

  • laza szerkezetű homok 2-3 kg/m2, 20-30 t/ha
  • kötött szikes és agyag 2-3 kg/m2, 20-30 t/ha
  • középkötött vályog 1 kg/m2, 5-10 t/ha
  • hajtatóházakban 1-5 kg/m2 10-50 t/ha
  • termesztő közegekhez 20-25 % (térfogat vagy súly)

Az eróziónak (szél, víz) kitett területeken, tábla részeken mennyiség növelhető.

A kiszórt mennyiség bemunkálása minden esetben a művelt rétegben történik az év bármely időszakában, amikor a terület szabad és talajállapot ezt lehetővé teszi. A tartamhatást 8-10 évben állapították meg az utóhatás vizsgálatok alapján, ezt viszont a talajminták analízisével (2 évenként) ellenőrizni kell. Amennyiben részletesebben érdekel a kijuttatása menete, olvasd el ezzel kapcsolatos bejegyzésünket.

A várható és elérhető javító hatások riolittufa használatával

Fizikai:

Javul a talajok szerkezete, légjárhatósága, nedvességtartó képessége. Az utóbbi különösen jelentős a laza szerkezetű homoktalajoknál. Nagyobb gyökértömeg fejlődik ki a fentiek eredményeként és nő a talajok tápanyag hatékonysága.

Könnyebbé válik a talajok művelése tavasszal, és esők után hamarabb lehet kezdeni a talajmunkát. Csökken a szél- és a vízerózió mértéke.

Kémiai:

A kísérletek alapján a savanyú talajokon nő a pH érték, lúgos esetében csökken. Az őrlemény alacsony Ca tartalma miatt nem sorolható a kémiai talajjavító anyagokhoz, így a kémiai javítóhatást az ioncsere tudja biztosítani. A beállított kísérletek azt mutatják, hogy megfelelő talajnedvesség mellett az őrlemény kémiai javítóhatása megvalósul.

Biológiai:

A talajban lévő hasznos mikróbák a riolittufa által kialakított kedvező fizikai szerkezet és a jó szervestápanyag- ellátás mellett gyorsan szaporodnak. Az utóbbi istálló, komposzt és szennyvíziszap trágyákkal biztosítható. Dr. Köhler Mihály és csapata előállítottak egy olyan tápanyag keveréket, mely a fizika-kémiai és biológiai talajjavítást kedvezően alakítja. Emellett a talaj tápanyagellátását teljeskörűen több évre biztosítja.

Az egészséges talaj, az élelmiszer és állati takarmány előállítása fontos stratégiai feladat. Ehhez jelentősen hozzájárulhat a riolittufa alkalmazása a mezőgazdaság és a környezetvédelem területén.

A hazai talajaink fizikai, kémiai és biológiai javítása és annak folyamatos végzése nagyon fontos feladatunk a jövőre nézve. – Dr. Köhler Mihály

Dr. Köhler Mihály kutatása alapján

Forrás: Dr. Köhler Mihály – Gyűjtemény a 2000 – 2011 között megjelent publikációkból (A szerző munkásságának V. kötete)

Kiadó: Köhler-Porta Bt. – Debrecen, 2011