A vulkáni tevékenység során a riolittufák hulló hamuként a felszínen rakódtak le a Zempléni magas vonulatokon, és hazánkban még számos helyen. Kezdetben ezt a lazaszerkezetű ásványt az építő és a kerámiaipar használta. Emellett, ahol fellelhető és szőlőtermelés van, ott boros pincéket vájtak a tufákba. A Debreceni Agrártudományi Egyetem (ma Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma) Termelésfejlesztési Intézetében 1986-ban több kutatóintézettel, mezőgazdasági nagyüzemekkel és magántermelőkkel együttműködve kezdte meg Dr. Köhler Mihály a riolittufa alkalmazásának kísérleteit. Ismerd meg a riolittufa terméshozamra, termékminőségre és a talaj fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságaira gyakorolt kedvező hatását.
A kísérletek igazolták a riolittufa őrlemény
- terméshozamra,
- termékminőségre és
- a talaj fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságaira gyakorolt
kedvező hatását.
Az őrlemény palántaneveléshez, üveg és fólia alatti hajtatáshoz, szántóföldi és kertészeti kultúrákhoz, gyepekhez, szőlő- faiskolákhoz és termesztőközegekhez felhasználásra is engedélyezve van.
Kijuttatandó mennyiség meghatározása
Az őrlemény szemcsemérete 0,5 mm vagy 0-12 mm a kijuttatandó mennyiséget a talajok fizikai kategóriája szerint határozzuk meg:
- laza szerkezetű homok 2-3 kg/m2, 20-30 t/ha
- kötött szikes és agyag 2-3 kg/m2, 20-30 t/ha
- középkötött vályog 1 kg/m2, 5-10 t/ha
- hajtatóházakban 1-5 kg/m2 10-50 t/ha
- termesztő közegekhez 20-25 % (térfogat vagy súly)
Az eróziónak (szél, víz) kitett területeken, tábla részeken mennyiség növelhető.
A kiszórt mennyiség bemunkálása minden esetben a művelt rétegben történik az év bármely időszakában, amikor a terület szabad és talajállapot ezt lehetővé teszi. A tartamhatást 8-10 évben állapították meg az utóhatás vizsgálatok alapján, ezt viszont a talajminták analízisével (2 évenként) ellenőrizni kell. Amennyiben részletesebben érdekel a kijuttatása menete, olvasd el ezzel kapcsolatos bejegyzésünket.
A várható és elérhető javító hatások riolittufa használatával
Fizikai:
Javul a talajok szerkezete, légjárhatósága, nedvességtartó képessége. Az utóbbi különösen jelentős a laza szerkezetű homoktalajoknál. Nagyobb gyökértömeg fejlődik ki a fentiek eredményeként és nő a talajok tápanyag hatékonysága.
Könnyebbé válik a talajok művelése tavasszal, és esők után hamarabb lehet kezdeni a talajmunkát. Csökken a szél- és a vízerózió mértéke.
Kémiai:
A kísérletek alapján a savanyú talajokon nő a pH érték, lúgos esetében csökken. Az őrlemény alacsony Ca tartalma miatt nem sorolható a kémiai talajjavító anyagokhoz, így a kémiai javítóhatást az ioncsere tudja biztosítani. A beállított kísérletek azt mutatják, hogy megfelelő talajnedvesség mellett az őrlemény kémiai javítóhatása megvalósul.
Biológiai:
A talajban lévő hasznos mikróbák a riolittufa által kialakított kedvező fizikai szerkezet és a jó szervestápanyag- ellátás mellett gyorsan szaporodnak. Az utóbbi istálló, komposzt és szennyvíziszap trágyákkal biztosítható. Dr. Köhler Mihály és csapata előállítottak egy olyan tápanyag keveréket, mely a fizika-kémiai és biológiai talajjavítást kedvezően alakítja. Emellett a talaj tápanyagellátását teljeskörűen több évre biztosítja.
Az egészséges talaj, az élelmiszer és állati takarmány előállítása fontos stratégiai feladat. Ehhez jelentősen hozzájárulhat a riolittufa alkalmazása a mezőgazdaság és a környezetvédelem területén.
A hazai talajaink fizikai, kémiai és biológiai javítása és annak folyamatos végzése nagyon fontos feladatunk a jövőre nézve. – Dr. Köhler Mihály