A szikes, savanyú és homoktalajok talajjavítása kulcsfontosságú a kertészkedés sikeres gyakorlásához. Ebben a cikkben áttekintjük, hogyan kezelhetjük ezeket a talajtípusokat, hogy jobb növényeket termeljünk. A mezőgazdasági termelőknek kell felismerni a talajjavítás, a kapcsolódó beruházások jelentőségét a kivitelezés előkészítése és megvalósítása érdekében.
Szikes talajok
A szikes talajokon a szikesedés kis és nagy területeken a foltokon vagy a vonulatokon jelentkezik. Igen rövid idő áll rendelkezésre arra, hogy kedvező talajállapotban művelhessük, ezért „perctalajoknak” is nevezik a szikeseket. Száraz állapotban a gyors kiszáradás miatt kőkemények, nedvesen kenődnek és folyóssá válnak. A felsoroltak miatt gyakran előfordul, hogy csapadékos időjárás esetén a szikes foltok a művelésből kimaradnak. A termelés szempontjából arra van szükség, hogy a talajmunkák egyszerre jó minőségben elvégezhetők legyenek.
A szikeseknek kémiai tulajdonságaik alapján több változata van, mindegyik eredményesen javítható.
- A mésztelen, gyengén savanyú, semleges, szikes talajokat meszezéssel (mészkőpor), meszes altalajterítéssel (sárgaföld) és talajjavító riolittufa őrleménnyel javíthatjuk.
- A mésztelen, gyengén lúgos szikes talajokat mész és gipsz kijuttatásával, meszes altalajjal és gipsz helyett feketeföld-aláterítéssel és talajjavító riolittufa őrleménnyel eredményesén javíthatjuk. A lúgos vagy meszes-szódás szikes talajokat csak kimondottan savanyú hatóanyagokkal például gipsszel, kalciumkloridos tőzeggel tudjuk javítani.
A szikes talajokon javítás után minden növény termeszthető (például zöldségfélék). A szikes talajok javítását használjunk szervestrágyát.
Savanyú talajok
A savanyú talajok kedvezőtlen hatást fejtenek ki a talaj fizikai szerkezetének alakulására. A talaj hasznos mikroorganizmusainak működési feltételei, a levegőtlen szerkezet, a nagy nedvesség és az alacsony pH miatt, nincsenek biztosítva. A kötött és igen kötött talajállapot nehezíti a talajelőkészítést és növeli annak költségét. A mikroorganizmusok tevékenységének a megszűnésével a talajban levő szerves anyagok ásványi tápanyaggá történő átalakítása elmarad és jelentős hozamcsökkenés következik be. A talajok savanyúságának a mértékét számokkal fejezhetjük ki. Az esetben, ha a pH számértéke
- 6 -gyengén savanyú,
- 5 -savanyú,
- 4 -erősen savanyú és
- 3 -esetében nagyon erősen savanyú talajról beszélünk.
A savanyú erdőtalajokon kevés a termeszthető növényszám, a mészigényes növények egyáltalán nem jöhetnek figyelembe. A csapadékot nehezen fogadják be; a művelésük a kötöttebb változatoknál nehéz. Könnyen cserepesednek és a szervesanyag-gazdálkodásuk kedvezőtlen. A savanyú rétitalajok kötött változatainak a művelése nehéz és száraz viszonyok között rögös szerkezetet adnak. Csapadékos időjáráskor gyakori a gyökérfulladás és a növénykipusztulás. A legkedvezőtlenebb a levegőtlen szerkezet és rossz vízgazdálkodás mellett a mészhiány, amely a növények igényeit sem fedezi.
A savanyú talajok javításánál a mészhiány megszüntetésére eredményesen használható javítóanyag a talajjavító riolittufa őrlemény. A savanyútalajokon a. meszezés után nő a termeszthető növények száma. A savanyú talajok javításakor kijuttatott meszező anyagokhoz szerves trágyára van szükség.
Homokos és agyagos talaj javítása természetes módon
A homoktalajokon, ahol a megkötésük nincs megoldva, ma is változik a talajfelszín és állandó növénytakaró sem tud megtelepedni. Komoly melioratív beavatkozásokra van szükség a szélerózió megszüntetése és a vízviszonyok rendezése érdekében a futóhomok-talajokon. A futóhomok-talajok közül a finom szemcsésűek növénytermesztésre alkalmasabbak, mint a durva szemcseméretűek. A homoktalajok víztartó képessége gyenge, ez a növényekre kedvezőtlen hatással van. A humusztartalmuk kicsi és tápanyagban szegények. Ezért istállótrágyázást vagy zöldtrágyázást igényelnek.
A savanyú kémhatású, mészhiányos homoktalajokon a javítást meszezéssel, alginittel és talajjavító riolittufa őrleménnyel végezzük. A talajjavításhoz a szervestrágyázást a szakvélemény minden esetben előírja. A lúgos kémhatású meszes homoktalajokon a szerves- és a tápanyag-ellátottság növelése a legfontosabb. A talajjavításhoz lápföldre és istállótrágyára van szükség. Tápanyagként a szerves trágyák (istállótrágyák, komposztok és egyéb szerves eredetű, tápanyag-készítmények) juttathatók ki.
A homoktalajok mellett a szikes és az agyagtalajokon agyagtalajokon egyaránt felhasználható növény a zöldség-, gyümölcs-, szőlő-, dísznövénykultúrákban és szaporítóanyagtelepeken jól bevált a riolittufa a szabadföldi és hajtatóházi területek javítására is.
A fent említett módszerek és anyagok segítségével könnyedén javíthatjuk a szikes, savanyú és homoktalajokat és lehetővé tehetjük a sikeres növénytermesztést. Az alapvető szabály az, hogy a talajjavítás és a szerves trágyázás együtt alkotják a kulcsot a termékeny termőföld létrehozásához. Rendeld meg zsákos kiszerelésű riolittufa termékünket. Nagyobb tétel esetében pedig vedd fel velünk a kapcsolatot!
Iratkozz fel hírlevelünkre!
