A környezettudatosság és fenntartható életmód egyre fontosabb szerepet játszik mindennapjainkban. Ennek egyik hatékony módja, hogy kihasználjuk az otthonunkban keletkező szerves hulladékot, és elkészítjük a saját komposztunkat. Egy különleges és a manapság egyre fontosabb „zero waste” trendhez is kapcsolódó módszer a riolittufával történő forgatás nélküli komposztálás, melyet Dr. Köhler Mihály, gyémántdiplomás agrármérnök és címzetes egyetemi docens fejlesztett ki. Ismerjük meg ennek a fenntartható komposztálási módszernek a lépéseit és a riolittufa előnyeit!

A komposztálás lépései

A komposzthoz felhasználandó egyéb anyagok:

1. Riolittufa (vulkáni hamu) őrlemény 0-5 és/vagy 0-12 mm szemcseméretű.
2. Riolittufa 5-12 mm szemcseméretű zúzalék.
3. A komposzt anyagának nedvesítéséhez eső, folyó vagy vezetékes víz, esetleg ahol rendelkezésre áll tisztított szennyvíz.
4. Kerti föld (agyag, vályog) műtrágya és gyomírtószer mentes.

1. lépés: A komposztáló kialakítása

A komposztáló mérete és típusa a rendelkezésre álló szerves anyagtól függ. Kis mennyiség esetén egy komposztláda is megfelelő lehet, míg közepes mennyiségű hulladékhoz érdemes komposzttárolót építeni sűrű fonatos drótból vagy deszkából. Nagy mennyiség esetén szabadon halomban is elhelyezhetjük. Ha házunk körül állatokat tartunk, az állati trágyát is beleforgathatjuk a növényi hulladékba. Fontos, hogy a komposztáló helyét árnyékos területen alakítsuk ki. A komposzt alap lerakása után, amennyiben van gilisztapetékben gazdag kerti földünk, akkor abból egy vékony földréteget terítsünk el. Abban a giliszták kikelnek, és a felsőbb rétegekbe haladva segítik a szerves anyag feldolgozását, giliszta humusszá alakítva.

2. lépés: Megfelelő nedvesség és levegő biztosítása

A komposztálás során a szerves anyagoknak megfelelő nedvességre van szükségük, amit esővízzel vagy más módon biztosíthatunk. Fontos folyamatosan ellenőrizni a nedvességtartalmat. Az alap lerakása után célszerű egy vékony réteg kerti földet teríteni a komposzt tetejére. A komposztálás során a levegő elengedhetetlen. Régebben ezt forgatással oldották meg, azonban ez nemcsak nagyobb költségekkel jár, de biogén gázokat is szabadít fel, csökkentve a komposzt nitrogéntartalmát. Dr. Köhler Mihály ezt kerülte el a forgatás nélküli technológiájával.

3. lépés: A riolittufa alkalmazása

A komposzt alapanyagának a prizmában vagy a tárolóban való elhelyezésénél az adalékként felhasználásra kerülő 20-25% (súly) riolittufa őrleményt rétegezve vagy az alapanyaghoz keverve adagoljuk. A komposzthalom méretét mindig a rendelkezésre álló szerves anyag határozza meg és emellett riolittufa aláterítéssel lehetőséget teremtünk a leszivárgó trágya, illetve szerves anyag levének felszívására.

A riolittufa kiemelkedően fontos szerepet játszik ebben a módszerben. A riolittufa levegős szerkezetet biztosít a komposztnak, megköti a biogén gázokat, és megőrzi a nedvességet. Ezáltal jelentősen növeli a komposzt makro-, mikro- és nyomelem tartalmát, hozzájárulva a talaj gazdagításához. Ennek hatására a termesztett növények hozama, beltartalmi értéke és minősége is javul. Az alkalmazása segít elkerülni a kellemetlen szagokat, így akár lakóterületeken is használható. A segédanyagok komplex hatásai révén egy magasabb minőségű, értékesebb komposztot tudunk előállítani.

Milyen szemcseméretű és mekkora dózisú riolittufa ajánlott a komposztáláshoz?

Adalékoláshoz, alá- és felülterítéshez: 0-5 mm szemcseméretű őrlemény, 15-20% mennyiségben

Aláterítés, szellőző- és öntöződrének céljából: 5-12 mm szemcseméretű őrlemény, szükség szerinti mennyiségben

A riolittufával történő komposztálás előnyei, felhasználása:

• A forgatás nélkül készített komposzt nem bűzös, lakóterületen is készíthető.
• Nem hordoz magában különböző kórokozókat, az istállótrágyához viszonyított makro- és mikroelem tartalma magasabb, a talajbaktériumok száma, vizsgálataink alapján, 50-70%-kal több.
• A halom berakása után a nedvesítésen kívül semmilyen egyéb beavatkozást nem igényel.
• A beérés után az év bármely időszakában kiszórható a szabad talajfelületre és az időszerű talajmunkákkal külön ráfordítás nélkül bemunkálható.
• A jó minőségű komposzt növeli a talaj humusztartalmát, a mikrobiológiai tevékenységet és a növényeknek elegendő tápanyagot tartalmaz.
• Jól felhasználható hajtatóházak, konténerek földjéhez adagolva, a szabadföldi zöldség-, gyümölcs-, bogyós, szőlő- és erdőterületek, parkok, szaporítóanyag-telepek, gyepek tápanyagellátására.

A rétegezéssel végzett technológia szerint a következő sorrendet kell betartanunk.

A komposztprizma aljára terítsük 5-6 cm riolittufa őrleményt és arra ugyanannyi vastagságú földet. Erre tömörítve helyezzük el 30-40 cm vastagon a komposztálandó anyagot, és a rétegezést ismételjük a komposzt magasságáig. A komposzt felszínét takarjuk egy vékony, 2-5 cm-es földréteggel és az ugyanolyan vastag riolittufa őrleménnyel, majd szalmatakarást helyezzünk rá. A komposztprizmába 3-5 m távolságra helyezzük el a perforált csövet és azt feltöltjük 5-12 mm szemcseméretű riolittufával. Az utóbbiak segítik az aerob (levegős) viszonyok kialakulását és egyben nyári időszakban ezen, keresztül is biztosíthatjuk a hiányzó nedvességet öntözéssel. Ebben az időszakban fontos a komposztprizma ellenőrzése egy hosszú vaspálca beszúrásával meggyőződhetünk, hogy a komposzt alapanyaga elegendő nedvességet tartalmaz-e. Amennyiben száraz a vaspálca, úgy nedvesítésről kell gondoskodnunk.

A keveréssel végzett eljárás

Az aláterítés (riolittufa, föld) biztosítása után a komposzt alapanyagához keverjük a 20-25 súly% mennyiségű riolittufa őrleményt. A takarás a rétegezésnél felsoroltak szerint történik, és a hosszú komposztprizmáknál ugyanúgy a szellőzést és az öntözést biztosító perforált, riolittufával feltöltött csöveket el kell helyeznünk. A komposztprizmában vagy tárolóprizmában adagolt riolittufa biztosítja az aerob viszonyokat, ezért nem tartjuk szükségesnek a forgatást, mivel az utóbbival a komposzt szerves anyagának bomlásakor keletkező biogén gázok a légkörben elillannak és ezzel a nitrogén tartalmát csökkentjük. Az utóbbiakat a kísérleteink alkalmával a nagyüzemi forgatásos és forgatás nélküli komposztprizmák anyagának vizsgálata igazolt. Ahol nem áll rendelkezésre megfelelő minőségű föld (műtrágya, gyomírtószer mentes), ott a földet nem használjuk, csak a riolittufa őrleményt alkalmazzuk a fentiek szerint.

A komposztálás jelentősége külföldön

A talaj humusztartalmának csökkentését több külföldi országban úgy próbálják megakadályozni, hogy istállótrágyát és minden más fel nem használt szerves mellékterméket és hulladékot bedolgoznak, komposztálás után. Kínában a szerves trágya a fő tápanyagforrás és több mint négyezer éves hagyománya van a komposztkészítésnek. Olaszországban a Carpi Kísérleti Intézet dolgozta ki a települési szerves hulladék komposztálási technológiáját. Németországban, Ausztriában, Svájcban többféle szerves anyagból készítenek komposztot, amelynek a tápanyagtartalmát különféle ásványi őrleményekkel növelik. Jó néhány helyen csak az így nyert komposzttal pótolják a tápanyagot, műtrágyát alig, vagy nem is használnak.

Dr. Köhler Mihály 1993-1995 között több külföldi kiállításon (Jassy, Újvidék, Brüsszel es Genf) díjat nyert a forgatás nélküli komposztálás módszerének kidolgozásáért.

„A felsoroltakhoz szeretnénk csatlakozni és a riolitos, forgatás nélküli komposztálási eljárást minél szélesebb körben elterjeszteni a hazai környezetben. A riolittufaőrlemény, mint talajjavító, illetve makro- és mikroelem-pótlásra kiválóan alkalmas anyag, a szerves trágyák, hulladékok és melléktermékek bűz- és fertőzés-mentes kezelésére is alkalmas.” – Dr. Köhler Mihály

Használd ezt a kiváló eljárást komposztkészítés során, és tegyél te is egy lépést a fenntartható életmód felé! A riolittufával történő komposztálás segít nemcsak a környezetünknek, hanem a saját kertünknek is!